Menü Bezárás

Szakály története

A település története…

A rómaiak az időszámítás előtti század végén, Pannónia területén kelta törzsekre találtak. Ma Európában csak néhány helyen fordul elő régi kelta korabeli lelet, Szakályban ilyen kelta település nyomaira bukkantak.

A falu neve már IV. László korában, 1273-ban a korabeli iratokban Szakály, Zakal néven szerepel. Szakállyal szemben, a mostani malom környékén terült el Csernéd, ahol már 1351-ben, majd 1399-tõl folyamatosan a megyegyűléseket tartották, egészen 1543-ig, a török betöréséig. Ebben a korszakban annyira ritkán lakott volt a terület, hogy a török adóösszeírók 1573-74-ben mindössze 6 adózót regisztráltak. Csernédet 1581-tõl rácok lakták. A török kiűzése után Szakály a Tolna megyei településekhez hasonlóan betelepülések révén éled újjá. Az 1700-as feljegyzések alapján egy halom választotta el a csicsói pusztát Szakály határától, a falu magyar lakta terület volt. A Kapos vizén a szakályi „forgó malom” volt. A vízen túl, a szőlőhegy alatt a szakályi emberek éltek.

Szakály a XVII. század végétől Eszterházy-birtok volt, õk magyar telepesekkel népesítették be a falut. 1760-ban a falu már Szakál néven magyar lakta terület. A település jelentős fejlődésnek indult, kézművesek telepedtek le, a kereskedelem is fellendült csakúgy, mint a mezőgazdaság.

A település templomának szentélyét a XV. században építették gótikus stílusban, hajója és tornya a XVIII. században épült újjá, és a XIX. században nyerte el mai eklektikus formáját. A falu szomszédságában áll a csicsói barokk kápolnatemplom, mely 1732-45 között épült, s tavasszal Szentháromság napján és ősszel Kisboldogasszonykor búcsújáró hely volt.

Az ezt követő évtizedekben a lakosság száma folyamatosan növekedett, melynek következtében a falu szépen fejlődött. A két világháború pusztításai, majd a szocializmus vetett végett a népesség gyarapodásának.

Napjainkban a községben óvoda, általános iskola, művelődési ház és könyvtár működik. A tájház a XVIII. században épült, tárgyaiban a Kapos-Koppány menti nagyállattartó középparasztság életmódját elevenítette meg. Sajnos 2008-ban tájházunk leégett. A könyvtárban 12000 kötet áll az érdeklődők rendelkezésére.

A falu utcáit a fafaragó táborok keretében készített alkotások díszítik. A község lakóházainak száma 626 db, a népesség 1400 fő, az úthálózat 95%-ban szilárd burkolatú. A községben több mint 80 egyéni, valamint társas vállalkozás működik. Földrajzi helyzeténél fogva a községnek jelentős átmenő forgalma van. Autóval, busszal a 65-ös főközlekedési úton, vonattal a Pécs-Budapest vasútvonalon érhető el.

2001-ben felavatásra került a község címere, zászlaja.

A pajzs címer heraldikailag szabályos. Osztott három egyenes vonal választja három részre, többszörösen hasított. A színek egymás mellett vonalkontúr nélkül érintkeznek, találkoznak. A pajzs kerete vékony fekete vonal.

A bal oldali felső kék részben egy aranyszínű gímszarvas található, hét csillaggal és a hold rozettával. Ez két legendát takar: a honfoglaló magyar szarvas űző legendáját, valamint a csillagokból kialakított szarvas legendáját. Mindez arra utal, hogy Szakály Község már a honfoglalás idejében lakott terület volt.

A felső jobb oldali piros mezőben, arany színben a település katolikus templomának rajzolata láthatók, amelyre méltán büszkék a helyiek.

Az alsó zöld mezőben a település mezőgazdasági profilját szimbolizálja a három búzakalász. A szőlőnek kiemelt jelentősége van, hiszen feljegyzések igazolják, hogy már az 1700-as években a domboldalon szőlőművelés folyt. Ezekben az években a hőgyészi Mercy gróf és Eszterházy uradalom sokat pereskedett Csernéd birtoklásáért. Az alsó zöld mezőben még egy ezüstszínű hullámos pálya van, mely a Kapos folyót jelenti.

A címerpajzs felső részén díszítő céllal a környező grófság címeréből kiragadva két aranyszínű levélminta található.

A címer hat színe – ezüst, arany, zöld, piros, kék, fekete – harmonikusan kapcsolódnak.

Templom

Szakály első említése 1273-ból ismert, amikor Moys tárnokmester az általa alapított ábrahámi kolostornak adja a települést. Később többször feltűnik neve az oklevelekben, azért is, mert szomszédságában terült el Csernéd, ahol a középkor derekától a megyegyűléseket tartják. Templomának első említése 1715-ből való, amikor is azt olvassuk Szakályról, hogy még puszta, csak nagytornyú templomának romja utal arra, hogy egykor lakott hely volt. Ma középkori templomából a gót támpillérekkel ékes, sokszögzáródású szentélye maradt csak fenn. Félköríves, román kori jellegű, befalazott szentélyablaka arra utalhat, hogy a templom már a XIII. század végén is állhatott. A mai templomról tudjuk, hogy 1743-ban kérnek építéséhez anyagot az uradalomtól, és 1748-ra elkészül a templom. Tornya még későbbi, 1793 táján épül, majd eklektikus stílusban kissé átalakítják.