Az iparűzési adóval kapcsolatos könnyítés lényege, hogy lehetőség lesz különböző bevételi sávok melletti fix összegű iparűzési adófizetésre azoknak a kisvállalkozóknak, akiknek a bevételük nem haladja meg a 25 millió forintot, illetve kizárólag kiskereskedelmi tevékenységgel foglalkozó átalányadózó egyéni vállalkozó esetében a 120 millió forintot.
Tehát az iparűzési adó egyszerűsített megállapítási módját választani lehet.
Az iparűzési adóalap és az adó mértéke
(kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózó esetén 18 és 120 millió forint között)
Összefoglalva a fenti táblázatban látható, hogy azoknak a kisvállalkozóknak, akiknek a bevétele a 12 millió forintot nem haladja meg 2,5 millió forintos adóalappal kalkulálhatnak, mely 2 %-os iparűzési adókulccsal számolva 50 ezer forintos iparűzési adót jelent. Ez korábban a kizárólag katásoknak szóló tételes (fix) iparűzési adómegállapításhoz hasonlítható. A bevétel szempontjából értelemszerűen a katások esetében a katás bevétel, átalányadózók esetében pedig az szja törvény szerinti bevétel értendő.
Amennyiben az adóév 12 hónapnál rövidebb, úgy napi arányosítással kell meghatározni az adóalapot.
Adófizetési és bevallási kötelezettség
Amennyiben az adott kisvállalkozó az egyszerűsített iparűzési adómegállapítást választja, úgy évi egyszer az adóévet követő év május 31. napjáig kell megfizetnie a rá vonatkozó sáv alapján az iparűzési adót. Bevallás benyújtására alapesetben nem lesz szükség, azonban az alábbi esetekben bevallási kötelezettséggel is számolhat a vállalkozó:
- az egyéni vállalkozását szüneteltette, megszüntette,
- a telephelyét megszüntette,
- a székhelyét áthelyezte
- vagy ha adóalap-sávot vált.
Bejelentkezés az egyszerűsített iparűzési adó alá
Ez a módszer csak a teljes adóévre választható, és mindaddig érvényes, amíg azt a kisvállalkozó vissza nem vonja. A bejelentést abban az évben, május 31-ig köteles megtenni, amelyben az egyszerűsített módszert elsőnek alkalmazni kívánja. Ezt a szándékát az előző évre beadandó iparűzési adóbevallásban jelölheti. Tehát ez azt jelenti, hogy aki már a 2023. év során ezt az iparűzési adómegállapítást szeretné alkalmazni, úgy a 2022-re benyújtandó iparűzési adóbevallásban (ennek határideje 2023. május 31.) fogja tudni jelölni.
A 2023. év folyamán kezdőknek is lehetősége van 2023-ra ezt az egyszerűsített iparűzési adómegállapítási módszert választani, amelyet a 2024-ben benyújtandó, az első évre szóló iparűzési adóbevalláson jelölhetnek.
Amennyiben év közben az egyszerűsített iparűzési adómegállapítást választó kisvállalkozó telephelyet nyit, vagy székhelyét áthelyezi, úgy az egyszerűsített adóalap megállapítás választását a Bejelentkezés, Változás-bejelentő nyomtatványon tehetik meg.
Fontos, hogy amennyiben az adott vállalkozó úgy dönt, hogy az egyszerűsített adóalap meghatározást választja, úgy székhelyén, és valamennyi telephelyén is ezt az adóalap megállapítást kell alkalmaznia, illetve külön-külön jelezni az önkormányzatok felé ezt a döntését.
Fontos kiemelni, hogy annak az „új” katát választó egyéni vállalkozónak, aki korábban a tételes (fix) iparűzési adó hatálya alá bejelentkezett, nincs további teendője. Ebben az esetben 2023. január 1-jétől automatikusan az egyszerűsített iparűzési adó megállapítás hatálya alá kerül a katás egyéni vállalkozó. Amennyiben a katás kisvállalkozó saját döntése alapján nem szeretné az egyszerűsített iparűzési adómegállapítást alkalmazni, akkor 2023. május 31ig köteles bejelenteni azt az adóhatósághoz.
További tudnivalók
Amennyiben az adott egyéni vállalkozó ezt az egyszerűsített adóalap meghatározási módot választja, úgy mentesség és kedvezmény igénybevételére nem lesz jogosult.